SZAKMAI PROGRAM

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT, ESZTERGOMI GYERMEKOTTHON, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA
2012

I. A szervezet bemutatása

Név

Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi Szolgáltató Központ, Esztergomi Gyermekotthon, Általános Iskola és Szakiskola

Rövidített név
Székhelye

2500 Esztergom Budai Nagy Antal utca 28.

Irányító szerve

Emberi Erőforrások Minisztériuma (1055 Budapest Szalay u. 10-14.)

Alaptevékenységet ellátó szervezeti egységek megnevezése és feladata:

Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi Szolgáltató Központ: Feladata a költségvetési szerv és az irányító szerv által hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek részére végzett pénzügyi és gazdasági tevékenység ellátása.

Emberi Erőforrások Minisztériuma Esztergomi Gyermekotthon, Általános Iskola és Szakiskola: Feladata a költségvetési szerv gyermekvédelmi és köznevelési feladatainak ellátása.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Esztergomi Gyermekotthon, Általános Iskola és Szakiskola a gyermekvédelmi és köznevelési feladatainak ellátásával kapcsolatos helyi gyakorlatot jelen Szakmai Programban és az iskola Pedagógiai Programjában határozza meg az alábbi nevelési alapelv mentén;

„hisszük, hogy a nevelést az atmoszféra határozza meg, az a légkör, amelynek személyes növekedést elősegítő erői, töltései a pedagógus személyiségéből és a növendékével való kapcsolatból erednek, nemcsak szellemi világosságot, hanem a fejlődéshez szükséges biztonságnak és elfogadásnak a melegét is sugározva.”
Mérei Ferenc

II. A gyermekotthon feladata, a pedagógiai tevékenység sajátossága

Szakmai Programunk azokat a szervezeti, tartalmi, módszertani kereteket fogalmazza meg, amelyek alapján a gyermekotthonban speciális pedagógiai tevékenységet folytatunk.

A programhoz kapcsolódik az Intézeti Munkaterv, amely évenként határozza meg az egységek konkrét feladatait.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Esztergomi Gyermekotthon (továbbiakban gyermekotthon) központi fenntartású, speciális gyermekotthon.

A speciális feladatot, az itt nevelkedő gyermek- és fiatalkorúak sérült személyiségállapota és az ehhez rendelt pedagógiai munka sajátossága adja.

Otthonunkban leánygyermekek nevelkednek, a férőhelyek száma 64 fő.

A gyermekotthon országos illetékességű intézmény, feladatát és működését „a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló l997. évi XXXI. tv (továbbiakban Gyvt.) és a végrehajtására kiadott 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, illetve az intézmény Alapító Okirata határozza meg.

A gyermekotthon alapfeladata, hogy a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátásként speciális gyermekotthoni ellátást biztosít – külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel – a 10. életévüket betöltött, súlyos beilleszkedési, magatartási, vagy tanulási zavarokkal küzdő, átmeneti, vagy tartós nevelt leányok számára.

A gyermekotthon feladatkörébe tartozik a beutalt gyermek és fiatalkorúakról való gondoskodás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció és rehabilitáció, amelynek végső célja a társadalomba való sikeres beilleszkedésük segítése.

Feladata egyben az elhelyezett gyermek- és fiatalkorúak, valamint fiatal felnőttek képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő alapfokú iskolai oktatása, nevelése, valamint szakmai előkészítésük és szakképzésük biztosítása.

Az előírt feladatnak megfelelően intézményünk fő pedagógiai egységei az otthon és a belső iskola.

A két egység állandó, folyamatos kapcsolatban áll egymással, biztosítva a speciális pedagógiai eljárások, ráhatások állandóságát és folytonosságát, így lehetővé válik a gyorsabb ütemű személyiségfejlesztés.

Ebben az egységben a speciális pedagógiai tevékenység egyidejűleg

A hármas funkciójú, összetett pedagógiai feladathoz rendeltük azokat az eljárásokat, módszereket, eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nevelési folyamatok tartalma és rendszere tervszerűen és rugalmasan szolgálja a fejlesztési célokat, biztosítva a gyermek állapotához és szükségleteihez igazodó terápiás ráhatásokat.

III. Az ellátás igénybevételének módja, a gyermekek befogadása.

A gyermek védelme súlyosan sérült személyiségállapota, antiszociális magatartása miatt az ellátás önkéntes igénybe vételével nem biztosított, ezért a törvény hatályánál fogva (Gyvt.31.§.) az ellátás kötelező igénybe vétele jogszabályban előírt beutalási rendben történik.

1. A beutalás rendje

Ha a gyám a nevelésbe vett gyermeknek a Minisztérium Gyermekotthonában történő elhelyezését tartja indokoltnak, javaslatot tesz a gyámhivatalnak, a gyermek gondozási helyének megváltoztatására.

A gyámhivatal megkeresésére a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a jogszabályban előírtaknak megfelelően beszerzi a szükséges szakvéleményeket, (Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság).

Intézményünkbe a gyermek- és fiatalkorú elhelyezése az országos bizottság szakvéleménye alapján, gyámhivatali határozattal történik. Az országos bizottság annak a nevelésbe vett gyermeknek az elhelyezését javasolhatja, aki olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből - a saját érdekében - feltétlenül indokolt. Az országos bizottság a gyermek elhelyezésére vonatkozó javaslatáról és az elhelyezés javasolt időpontjáról értesíti a gyermekotthont.

Az országos bizottság szakvéleménye birtokában a gyámhivatal a szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezlet javaslatának figyelembevételével határoz a gondozási hely megváltoztatásáról. Az elhelyezési értekezleten résztvevőket a jogszabály felsorolja, speciális ellátásra vonatkozó elhelyezés esetén előírja a gyermekjogi képviselő részvételét is.

A gyámhivatal gondozási helyet megváltoztató határozatával a gyám gondoskodik a gyermek intézményünkbe történő beszállításáról.

Az országos bizottság a gyermekotthon értesítése alapján nyilvántartást vezet a gyermekotthon üres férőhelyeiről. Amennyiben nincs üres férőhely, az országos bizottság felkéri a gyermekotthont, hogy az általa elhelyezni kívánt gyermeket vegye fel a várakozók nyilvántartásába és férőhely szabaddá válása esetén haladéktalanul tájékoztassa az illetékes gyámhivatalt.

2. A gyermekotthonba történő befogadás

A gyámhivatalnak a gondozási hely megváltoztatását elrendelő határozata alapján a gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a speciális gyermekotthonba történő kíséréséről.

A gyám egyidejűleg biztosítja a gyermekkel kapcsolatos legszükségesebb dokumentumok átadását.

A gyermekotthonban a növendék teljes körű speciális ellátásban részesül. A gyermekotthon igazgatója gyámi feladatokat nem lát el.

Az új növendék a befogadó részlegbe kerül, ahol az egészségügyi dolgozók elvégzik a szükséges szűrő és elsősorban tájékozódó jellegű vizsgálatokat.

Itt megtörténik a gyermek magasságának, testsúlyának felmérése, ezzel együtt bejegyzésre kerülnek a személyleírásra vonatkozó fontosabb adatok is.

Az egészségügyi dolgozó a befogadásról értesíti az intézmény orvosait, tájékoztatja Őket a gyermek egészségügyi állapotáról.

Amennyiben a gyermeknél a vizsgálatok során egészségügyi probléma, vagy szembeforduló magatartása miatt közösségbe helyezhetőségét megkérdőjelező ok merül fel, úgy a kezelés, gyógykezelés időszakában, illetve magatartásának rendezéséig a betegszobán, vagy a befogadó részlegben tartózkodik

A növendékügy a befogadott gyermeket nyilvántartásba veszi, személyi anyagát névvel és törzsszámmal ellátott egységcsomagba rendezi, amelyért felelősséggel tartozik.

A befogadó részlegben több napig tartózkodó gyermek szakszerű felügyeletét, a vele való foglalkozást az otthonvezető szervezi.

3. Csoportba helyezés

A gyermek megfigyelése, részbeni megismerése és az egészségügyi szűrések elvégzése után kerül sor a csoportba helyezésre. Ezt megelőzően a befogadott tanuló benyomást szerezhet az otthonról, a csoportközösségekről, véleményt nyilváníthat csoportba helyezéséről.

Az elhelyezésről az igazgató dönt, amelyről az otthonvezető és a csoport nevelője gondoskodik. Ebben a csoportban marad a gyermekotthoni elhelyezés időtartama alatt.

A testvérek osztályfokuktól, életkoruktól és személyiségállapotuktól függetlenül kérhetik az azonos csoportba való elhelyezést.

Az előzetesen antiszociális cselekményeket együttesen elkövető növendékek elhelyezése külön csoportokba indokolt.

A nevelési folyamat során pszichológusi javaslatra, vagy a gyermek indokolt kérelmére sor kerülhet a más csoportba történő áthelyezésre, az eredményesebb személyiségfejlesztés érdekében.

A csoportba helyezést követően történik a növendék személyiségállapotának általánosabb megismerése, az orvosi vizsgálatok, a helyi pedagógiai-pszichológiai megfigyelések és tapasztalatok összegzése, majd az állapotához és szükségleteihez igazodó terápiás folyamat megtervezése.

IV. A nevelési rendszer megvalósítása a tevékenységi formákon keresztül

A gyermekotthon belső életének rendjét a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a Házirend tartalmazza.

A gyermekek napi életének és feladataik végzésének rendjét a Napirend határozza meg.

l. Az otthon pedagógiai tevékenysége

A gyermekotthon otthonrészlegében 8 csoportközösség működik.

A csoportok létszáma 8 fő. Az egyes csoportokban előírás szerint 5 fő szakember (2 fő nevelő, 1 fő gyermekvédelmi asszisztens, 2 fő gyermekfelügyelő) lát el nevelési-gondozási feladatokat.

A csoportban folyó pedagógiai tevékenység tartalma, a pedagógiai eredményesség az itt dolgozók közös feladata.

A csoportok munkája tervezett rend szerint történik. A szakvéleményekben foglaltak és a bekerült gyermekek személyiségének pedagógiai, pszichológiai módszerekkel való helyi felmérése az egyéni fejlesztések kiindulópontja. Ezeknek megfelelően történik a fejlesztés irányának, a sérülés specifikus egyéni terápiáknak a megtervezése és folyamatos nyomon kísérése, ami az egyéni gondozási-nevelési tervben kerül dokumentálásra.

A közösséget alkotó tanulók személyiségállapotának, mentális képességeinek, szocializációs szintjének ismeretében a nevelő éves csoportmunkatervben fogalmazza meg azokat a programokat, tartalmakat, és a pszichológus által javasolt terápiákat, amelyek a súlyos, neurotikus, illetve pszichotikus állapotú és/vagy súlyos, erőszakos cselekmények elkövetésében részt vett és/vagy pszichoaktív szereket rendszeresen használó növendékek reszocializációjának, nevelési céljának megvalósítását eredményezhetik. A napi tevékenységeket Heti tervben tervezi.

Intézményünk pszichoterápiás szemlélete mentén kölcsönös összefüggési rendszerben áll a pszichoedukatív folyamatokat ösztönző nevelő-gyógyító miliő és a szakemberek hozzáértése. A működés alappillérei elsősorban a toleranciára, empátiára, a közösségi szellemre, a belátáson alapuló alkalmazkodásra és a felelősségvállalásra támaszkodnak.

Elsődleges terápiás programok
A sérülés specifikus egyéni terápiákon túl a növendékek a szakemberek segítségével bekapcsolódhatnak még a következő terápiás programokba:

A sérülés specifikus közösségi és egyéni terápiás programok nemcsak a személyiség eredményesebb rendeződését segítik elő, hanem az általános nevelési célok gyorsabb ütemű megvalósítását is előmozdítják.

Tervszerű nevelésünk eredményeként ki kell alakítanunk neveltjeink önkiszolgáló képességét, törekednünk kell a civilizált higiénés szokások elsajátítására és begyakoroltatására, hogy ez szokásrendszerként rögződjön a gyermekben.

Ez a tevékenység az életkortól, a szoktatás tervszerűségétől és következetességétől, a gyermek állapotától és sok egyéb tényezőtől függően folyamatosan fejlődik az alapkészségektől, végső eredményként a teljes önellátásig.

Ez a sokfajta tevékenység a növendék személyi higiénéjén túl, a közvetlen környezet rendben tartásától, az intézeti élettér otthonossá tételéig nyúlik. Az önkiszolgáló munka a gyermek fizikai munkára nevelésének megalapozó fázisa, amely továbbvezet a munkára nevelés magasabb kategóriájához.

A csoportszintű kötött foglalkozások nevelői órákat, csoportmegbeszéléseket, értékeléseket és ismeretterjesztő programokat tartalmaznak. Ezeken a foglalkozásokon olyan, neveltjeink csökkent absztrakciós képességéhez adekvát ismereteket nyújtunk, amelyek lehetővé teszik az eligazodást, a gyermekotthoni nevelés utáni életszakasz főbb kérdéseiben. Tartalmukban, jellegükben a foglalkozások elősegítik a személyiség helyes irányú fejlődését, általuk neveltjeinket normaelfogadó magatartásra kondicionáljuk, egyben pedagógiai és pszichológiai módszerekkel érzelmi, akarati jellemzőik általános megerősödését érjük el.

Gyermekeink előző életvitele, alacsony szocializációs szintje indokolja, hogy a csoportszintű kötött foglalkozások elsősorban az értelmi, erkölcsi, mentálhigiénés nevelést célozzák, segítsék a családi életre való felkészülést.

A csoportokban történik egységes tanórai rend szerint a gyermekek iskolai munkára való felkészítése, ahol képességeik és egyéni adottságaik figyelembevételével biztosítjuk tantárgyi korrepetálásukat, segítjük ismereteik elmélyítését, alakítjuk ki az önálló tanulásra való készségeket és a tudás iránti igényüket. Ebben a folyamatban jelentős segítség intézeti könyvtárunk, amely biztosítja az iskolai és csoportbeli tevékenységekhez a szükséges könyveket és folyóiratokat, egyéb információs anyagokat, segíti a növendékek olvasóvá nevelését. A könyvtár lemezhallgatással, diafilmvetítéssel, klasszikus és ismeretterjesztő videofilmek kölcsönzésével, számítógépes játékprogramokkal és külső kulturális programok szervezésével járul hozzá a tanulók fejlesztéséhez.

Az erkölcsi nevelés - a fiatalok személyiség állapotához, normakövető magatartásához igazodva - ismertnyújtást, tevékenykedtetést és folyamatos értékelést - korrekciót - is magába foglal.

A mentálhigiénés tartalmú foglalkozások keretében - ismerve növendékeink előző életvitelét - elsősorban az egészségtelen életmód; káros szenvedélyek, helytelen szexuális viselkedés, stb. átértékelésére kerül sor. A foglalkozások életszerűbb megközelítéséhez számos szemléltető eszköz, audiovizuális anyag áll rendelkezésre és külső meghívott szakemberek közreműködése is biztosítható.

A családi életre nevelő program a csoportközösségekben igazi, a gyakorlati életbe ágyazott tartalommal bír. Minden közösség saját konyhával, ebédlővel rendelkezik, így a háztartásvezetés; bevásárlás, főzés, házimunkák elvégzése és a gazdálkodás életszerű feltételeket biztosít. A háztartási ismeretek köre kertgazdálkodással egészül ki.

A csoportok igény szerint saját konyhakertet művelhetnek. Az itt termelt terményeket felhasználhatják, tartósíthatják, vagy értékesíthetik, amely összeget a csoport szabadon használhat fel. A háztartási feladatok gyakorlása a csoportközösségek életét bensőségesebbé, otthonosabbá teszi, egyben az új ismeretek megszerzése a gyermekeket új sikerélményekhez juttatja. E tevékenységek által a közösségek önállóbbak, aktívabbak, belső szervezettségük magasabb szintre jut, egyben rugalmasabban, az otthon egészétől függetlenül is szervezhetik napi életüket, külső programjaikat.

A családi életre nevelés programjában a háztartásvezetésen túl, hangsúlyos feladat az anyaszerepre való felkészítés, a gyermekgondozással, neveléssel kapcsolatos felvilágosítás, ismeretnyújtás.

A nevelési folyamat fontos eleme a növendékek rendszeres értékelése, amely csoportszinten kéthetente történik. Az értékeléseken, a gyermek egyéni és a csoportközösség általános magatartásának, mindennapi tevékenységének elemzése történik az önértékeléstől a társak értékelésén keresztül a nevelő általi megerősítésig, vagy bírálatig. Az értékelések a közösség fejlődésével egyre demokratikusabb, problémamegoldóbb légkörben folynak, céljuk a növendékek reális önértékeléshez való hozzásegítése.

Az eredményes személyiségfejlesztést segíti a szabadidő szervezett eltöltésének biztosítása, az itt végzett tevékenység. Ennek szervezésénél elsőrendű, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését, önkéntes legyen, pozitív élményeket nyújtson és az elért eredmény nyilvánosság előtt is megjelenjen. A szabadidős tevékenységek szervezésénél nélkülözhetetlen, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a mindenkori igényekhez, legyenek változatosak, tervszerűek és folyamatosan működjenek.

Gyermekeink számára nagyon fontos a siker, az elismerés. Magatartásuk alakulása miatt a bekerülést megelőzően Ők fokozatosan háttérbe szorultak, feladatokat nem kaptak, sok kudarcot éltek meg. Számunkra is fontos az eredmény, mert a társadalom hagyományos pejoratív szemléletét, a megbélyegzést csak bizonyítással, az általuk produkált teljesítménnyel lehet megváltoztatni.

A szervezett szabadidős programok szakköri tevékenységek által valósulnak meg.

A szakkörök funkciója a gyermekek szabadidejének kulturált megszervezésén túl, a belső és külső rendezvényeken, versenyeken való megjelenés mellett a növendékek tehetségének kibontakoztatása, és sikerélmények biztosítása. A változatos, sokrétű programot biztosító szakköri tevékenységek (kézműves, sport, zene, tánc, irodalom jelleg) igazodnak a résztvevők egyéni érdeklődéséhez, adottságaihoz, ezáltal a terápiás folyamatban segítik a különböző képességek, készségek kialakulását, fejlesztik a tartalmas szabadidő eltöltésre való igényt, az egészséges életvitel megalapozását.

A szakkörök éves munkatervek szerint működnek, a munkaterveket a szakkörvezetők állítják össze.

A csoportkeretek feloldásával indokolt, intézményünkben már hagyományos az intézeti szintű programok tervezése, megvalósítása. Ezek a programok a gyermekotthonhoz való tartozás érzését erősítik, egyben segítik a gyermek közösségbe való beilleszkedését. A programok állandó feladatot, felkészülési lehetőséget nyújtanak, a szereplések, fellépések pedig sikerélményhez juttatják a tanulókat. Az intézményi rendezvényeket és programokat az éves Munkaterv tartalmazza. (Játékos és szellemi vetélkedők, Ki mit tud, télapó, karácsony, farsang, kulturális vetélkedők, sportrendezvények, nemzeti ünnepek, stb.)

A gyermekek érdeklődése, igénye szerint biztosítjuk intézményünkben a hitoktatást. Külső hitoktatók segítségével heti rendszerességgel a vallás megismertetése mellett istentiszteleteken és a vallási közösségek által szervezett programokon vehetnek részt tanulóink.

Folyamatos feladatot jelent a hagyományos külső kapcsolatok (városi rendezvényeken való bemutatkozások, intézmények közötti versenyek, találkozók, FICE országos programok stb.), valamint az intézet nemzetközi kapcsolatainak további ápolása, ezek körének és tartalmának bővítése.

A pedagógiai munkát segítik, a gyermek mélyebb megismerését és a felnőtt-gyermek kapcsolat erősödését eredményezik, a nyári szünidőben szervezett táborok, üdülések, nemzetközi csereprogramok.

Ezek a lehetőségek azon túl, hogy újabb motivációs tényezők, a kikapcsolódás mellett fontos új ismeretekhez is hozzájuttatják a tanulókat.

Az otthon tartalmi és módszertani tevékenységét a bármikori változtatás lehetőségének megtartásával úgy kell szervezni, hogy a speciális pedagógiai folyamat az állapothoz igazodó egyéni szükségletek kielégítését, a gyermek családias légkörben történő hatékony testi-értelmi-érzelmi és erkölcsi fejlesztését szolgálja. A folyamatban az elhelyezés átmeneti jellege ellenére is mindenkor teljesíteni kell az állandóság, a biztonság követelményeit.

2. A gyermekotthon belső iskolájának tevékenysége

Az oktató-nevelő munka a gyermekotthon belső iskolájában folyik, a speciális pedagógiai tevékenység folytonosságának biztosításával.

A belső iskola, az itt érvényesülő speciális pedagógiai eljárások nélkülözhetetlenek a tanulók általános személyiségfejlesztésének érdekében, mivel a beutalásra sokszor éppen iskolai magatartásuk, iskolakerülésük, a tankötelezettség elmulasztása miatt került sor.

Oktató-nevelő munkánk célja, hogy a sajátos személyiségzavarokkal bíró, ismeretbeli lemaradásokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat speciális pedagógiai módszerekkel és eszközökkel felzárkóztassa, képessé tegye Őket a tanulmányi feladatokban való folyamatos haladásra, a tankötelezettség teljesítésére.

Feladata egyben, hogy szakiskola keretében segítse a magasabb szintű ismeretek átadását, a tanulók pályaválasztását, ezáltal elbocsátás utáni további tanulmányi és munkába állási esélyeit, így sikeresebb társadalmi beilleszkedésüket.

A gyermekotthon oktató munkájának hátterét a Közoktatási tv. és a Szakképzési tv. biztosítja.

Iskolánk a közoktatási rendszerben nyilvántartott intézmény. (OM 102243)

Elnevezése: EMMI Esztergomi Általános Iskola és Szakiskola

A belső iskola oktató-nevelő munkájának keretét a NAT alapján kiadott központi kerettantervek biztosítják. A tartalom - cél - követelményrendszert a helyi tanterv fogalmazza meg, amely tartalmazza egyben a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának követelményrendszerét.

Az oktatómunka tervezése Éves Munkatervben és a tantárgyi Tanmenetekben történik. Itt kerülnek meghatározásra a tantárgyi tananyag lebontásán túl azok, a gyermek általános személyiségfejlődését segítő feladatok is, amelyek hozzájárulnak a tanulók érzelmi - akarati életének erősítéséhez, a szűkebb és tágabb környezethez való helyes alkalmazkodásukhoz, segítik az erkölcsi értékek megismerését és a helyes, önálló életvezetést. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók órarend szerinti, egyéni, differenciált fejlesztő foglalkozásokon kapnak lehetőséget a felzárkóztatásra, tanulási nehézségeik leküzdésére.

A központi kerettantervi követelmények alkalmazásával az iskola biztosítja az átjárhatóságot, megalapozza a tanulók továbbtanulási perspektíváját.

Az intézményben valamennyi gyermek tanulói jogviszonnyal nyer elhelyezést, amelyet a belső iskola biztosít. Magántanulói jogviszony nem engedélyezett.

Az iskolai oktató-nevelőmunka rendszere a beutalási igényekhez rendelve évente változó, munkarendje általánosan a tanév rendjéhez igazodó.

Az általános iskolában valamennyi, az alapfokú tanulmányok elvégzésére kötelezett beutalt gyermek oktatása-nevelése biztosítható függetlenül életkoruktól (túlkorosság), előzetes osztályfokuktól. Mentális képesség alapján az iskola biztosítja még az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatását-nevelését, de az ennél súlyosabb értelmi sérüléssel bíró gyermekek ellátását a szükséges feltételek hiányában nem vállalhatja.

Szakiskolai keretben történik az alapfokú tanulmányaikat befejezett gyermek- és fiatalkorúak pályaorientációs és szakmai előkészítő oktatása. Az osztályok számozása: 9. osztály, 10. osztály.

A szakiskolai oktatás a szakiskolákra kiadott központi „A” típusú kerettanterv szerint történik. Az általános műveltséget megalapozó ismeretátadás mellett a tanulók a háztartásvezetés, főzés, vendéglátás és az agrár szakterület irányába részesülnek szakmai előkészítésben. A gyakorlati foglalkozások kiscsoportokban valósulnak meg, a korszerűen felszerelt tankonyhában és tankertben.

Külső középfokú oktatási intézménybe történő beiskolázását segíti az intézmény annak a gyermeknek, aki alapfokú tanulmányait belső iskolánkban fejezte be, szocializációs szintje, normatartása megfelelő, de egyéb okból további gyermekotthoni elhelyezése indokolt.

Az iskolai oktatómunka során a tanulók teljesítményének értékelése folyamatosan, osztályzattal történik. A tanulmányi munkához való hozzáállás, az iskolai magatartás értékelésére osztálykeretben kerül sor. Az osztályfőnök, a gyermeket tanító valamennyi pedagógussal megbeszélve, havonta osztályértékelést tart, amely alapján a gyermek különböző kedvezményekben részesülhet. (Zseton, zsebpénz - kiegészítő támogatás, fokozat, stb.)

Az iskolai testület az éves munkatervben meghatározottak szerint ünnepélyek, rendezvények, versenyek megszervezésében is részt vállal, iskolai hagyományokat alakít ki. (Tanulmányi vetélkedő, országos vers- és prózamondó versenyek, iskolai kirándulások, stb.)

A belső iskolában történő oktató-nevelő munka – ismerve az elhelyezett tanulók személyiségállapotát, nélkülözhetetlen az egységes személyiségformálás az eredményes fejlesztés érdekében.

Ennek hiányában a feladatnak, a társadalmi elvárásoknak a gyermekotthon nem tudna megfelelni.

V. Magatartásformálást segítő motivációs rendszer - értékelés

A gyermekotthonban nevelkedő fiatalok személyiségzavarának vezető tünete a kialakulatlan, vagy negatív érték- és normarendszer. A reszocializáció elsődleges feladata tehát egy új, társadalmilag elfogadott értékorientáció kialakítása, régi disszociális - antiszociális normarendszerük leépítése. A nevelési folyamat során célunk, a külső kontrollosságtól az önszabályozó funkciók felé való fejlesztés.

A gyermekek magatartásának formálásához, ösztönzésükre számos motivációs lehetőség adódik a pedagógiai folyamatban. Elsődleges ezek közül a pedagógus, a gyermekkel foglalkozó felnőtt személyisége, aki pozitív érzelmi kapcsolat által jelentős motiváló erő.

1. Jutalmazás, büntetés

Nevelőmunkánk során növendékeink magatartását, tanulmányi és önkiszolgáló munkáját és egyéb tevékenységét folyamatosan értékeljük, a kívánt normák betartását a pozitív megerősítés eszközeivel érjük el. Olyan nevelési gyakorlatot alkalmazunk, amelynek során a növendékek minden helyes megnyilvánulását elismerjük, minden helytelen cselekvését pedig a megfelelő mértékben az emberi és gyermeki jogkörök betartása mellett elmarasztaljuk.

A pedagógiai eljárások pontos összehangolása érdekében fontos a növendékeket közvetlenül nevelők nagyobb gyermekismeretéből származó felelősség és a szükséges szakmai, vezetői kontroll érvényesülése.

A jutalmazás-büntetés gyakorlati megvalósításában elengedhetetlen annak egységes értelmezése.

Az általános pedagógiai módszerek köréből alkalmazott szóbeli és írásbeli elismerés, vagy elmarasztalás mellett (osztályfőnöki, csoportnevelői, igazgatói dicséretek, figyelmeztetés, megrovás, stb.) intézményünkben a speciális feladatok miatt a neveltek személyiségállapotához, szükségleteihez igazodó speciális gyakorlat kialakítása vált indokolttá. Ennek megfelelve a jutalmazási lehetőségek kiszélesítése a domináns, a bármely tevékenységekben elért eredmények a tanuló számára motiváló erejű jutalmazásával.

A csoport és osztályértékelések alkalmával a növendékek zsetonjutalomban részesülnek. Jutalom lehet a külső szórakoztató programokon, kirándulásokon színház, mozi előadásokon és egyéb, érdeklődésre számot tartó rendezvényen való részvétel is.

A képességük figyelembevételével jól alkalmazkodó, a tanulmányi és egyéb tevékenységekben aktív növendékek a Pedagógiai Tanácsülés értékelésével havonta differenciált zsebpénzben (emelt összeg), zsebpénz - kiegészítő támogatásban, egyben a nagyközösség előtt szóbeli dicséretben részesülnek.

A folyamatos jó teljesítmény, a közösségi életben való aktív részvétel elismerése a félévi és év végi otthongyűlés keretében történik, ahol igazgatói dicséretben pénz- és tárgyjutalomban részesülhetnek a tanulók.

A büntetési gyakorlat, a kiszámítható jutalmak és egyéb kedvezmények megvonásával érvényesül.

2. A fokozatos nevelési rendszer

„Azok a fiatalok, akiket valamilyen körülmény megzavart a szocializációjukban és ennek következtében magatartási és beilleszkedési zavarokkal (disszociális tünetek) küszködnek, kriminálisan veszélyeztetettek. Sok bűnözői karrier kezdődik csavargással és azzal, hogy a felnőtt társadalom felületesen bánik ezzel a jelzéssel. A szökésben lévő fiatal sajátos, kettős veszélyhelyzetben van: egyfelől bűncselekményt követhet el, mert a létfenntartási szükséglet rászorítja, másfelől bűncselekmény, vagy baleset áldozata lehet, mert kiszolgáltatott és szélsőségesen rendezetlen élethelyzetben van. A szökésben eltöltött idővel egyenes arányban van ez a kettős fenyegetettség.”

Tanulóink súlyos személyiségállapota és magatartása miatt, védelmük és fejlesztésük érdekében alkalmazzuk gyermekotthonunkban a fokozatos nevelési rendszert, amely e speciális pedagógiai folyamatban egységes keretet nyújt a gyermek állapotának rendszeres értékeléséhez, fejlődésének méréséhez és a jutalmazási-büntetési gyakorlat hatékonyságának elemzéséhez is.

A rendszer lényege, hogy a folyamatos értékelések által neveltjeink szocializációs fokozatokba kerülnek besorolásra, így normakövető magatartásuk alapján egy olyan fejlesztési utat járnak végig, melynek minden egyes szakasza magasabb szintű szocializációt feltételez. Mindez kis lépésekben, egymásra épülő követelményrendszer alapján történik.

A magasabb fokozat nagyobb megbízhatóságot, és több önállóságot feltételez a gyermekről, ezért több bizalmat, kedvezményt és nagyobb mozgásteret nyújt számára.

Öt szocializációs fokozat funkcionál gyermekotthonunkban:

A magasabb fokozatba történő előrelépés a növendék egyéni fejlődésétől, norma elsajátító folyamatának ütemétől függ. A fejlettebb fokozatba került növendéket, ha nem felel meg a magasabb követelménynek (visszaesik, súlyos vétséget követ el,) visszahelyezzük a megelőző, kisebb, vagy alacsonyabb kedvezményekkel rendelkező szintre, amíg fejlődése nem teszi lehetővé az újabb próbálkozást. A rendszer a gyermek saját felelősségét is bevonja abba, hogy szorosan teljesítményhez köti intézeti életének minőségét és annak valamennyi meghatározóját.

Ezzel az eljárási móddal a társadalmi rehabilitáció folyamatát igyekszünk modellizálni, megmutatva növendékeinknek, hogy követelmények teljesítésén keresztül vezet útjuk a deviáns életmód okozta hátránytól az önállósodás felé.

A gyermek külvilágtól való elszigetelése nélkül, az Ő védelmében a fokozatosság biztosítja a pedagógiai folyamatban való megtartást. Nem óhajtja elszegényíteni a növendék életterét, ki akarja küszöbölni a hospitalizálódást és az önálló cselekvésre való képtelenséget, a bekerülés pillanatától segíteni kívánja a társadalomba való sikeres beilleszkedést.

Egyben fokozatossága és folyamat-jellege révén - nem okoz olyan megterhelést, mint az egyszerre történő, körültekintés nélküli nyitás okozna, amelyet sem a növendék, sem a vele foglalkozó felnőtt, sem a társadalmi környezet nem tudna megfelelően követni és befolyásolni. A gyermek személyiségállapotát ismerve csak ez által biztosítható számára, az ártalmas környezeti hatások, egészségére káros szerek, a fizikai, szexuális, lelki erőszakkal szembeni védelem.

A fokozatosság teljes struktúrájában a fő hangsúly a növendékek tervszerű fejlesztése, hatékony személyiségformálása.

Ennek intézményi szintű egységes megvalósításához fokozatoknak megfelelő követelmények kerültek meghatározásra. A követelményrendszer segíti az egységesebb pedagógiai munkát, azonban a pedagógus felelősségét hangsúlyozza abban, hogy az elvárásokat mindenkor a gyermek életkorához, aktuális személyiségállapotához igazodva, a gyermek számára elfogadható és teljesíthető, egyértelmű és határozott módon közvetítse.

A szocializációs fokozatokban való „mozgás” havonta, a csoportszintű és osztályszintű értékeléseket követően a Pedagógiai Tanács (vezetők, csoportnevelők, osztályfőnökök, pszichológusok, családgondozók) döntésével érvényesül.

A csoporton belüli szocializációs szintek struktúrája

A szocializációs fokozatok rendszere csoporton belül valósul meg, így a magasabb fokozatban élő növendékek pozitív példáján, valamint az alacsonyabb fokozatban lévő kötöttebb életforma közötti különbségek jól körvonalazzák a lehetőségeket, ami további motiváló erőként jelenik meg.

A közösség legfontosabb ismérve az előttük álló, mindenki munkáját egyesítő közös cél, amelynek elérése erőfeszítést, küzdést kíván és kiváltja a megvalósítás vágyát. A közösség fejlődése, nevelő hatása szempontjából legfontosabb a tisztán látható, jól megértett, vonzó távlat kitűzése és elérésének igénye. Ilyen távlat lehet a csoporton belüli mind magasabb fokozat elérése, a társadalmi adaptáció folyamatos elősegítése. A rendszerben a motivációs lehetőségek szélesednek, gyarapodnak, fokozatosan csökken a felügyelet érzete. Kialakul egy aktív mag a csoportban, melyre a feladatok megvalósítása során támaszkodhatunk. A pozitív példa: a jogok kiteljesülése csoporton belül marad, és ez perspektívát ad a csoportba kerülő új növendéknek.

E közösségi rendszerben a nevelési folyamat az egyéni fejlesztésen keresztül kell, hogy megvalósuljon.

A személyiség fejlesztésére irányuló pedagógiai tevékenységünk lényege, hogy neveltjeinket normaelfogadó magatartásra kondicionáljuk, egyben pszichológiai, speciális pedagógiai módszerekkel érzelmi-akarati életük általános megerősödését érjük el. Ebben a speciális pedagógiai folyamatban a gyermekek fejlesztéséhez nagyfokú tudatosságra és tervszerűségre van szükség. A folyamatban a szubjektív oldalt a gyermekek megismerése, egyéni sajátosságainak, szokásainak ismerete jelenti, amelyhez a pedagógus közvetlen, célzott megfigyelés útján jut hozzá.

A gyermekek szakszerű megismerését a szakvélemények és az intézetben elvégzett aktuális pszichológiai állapotfelmérés segíti az egyéni fejlesztések, terápiás lehetőségek irányvonalának meghatározásával. A növendékek tehát a bekerüléstől az elbocsátásig több fokozatot végigjárnak, magatartásuk fejlődése, a normaelsajátítási folyamat üteme, szociális érettségük szerint.

A csoporton belüli fokozatos nevelési rendszer működése
a. Belépő (ismerkedő) fokozat

A befogadott tanuló legalább 1 hónap időtartamig a Pedagógiai Tanács döntéséig tekinthető belépő fokozatúnak.

A csoportba helyezés pillanatától olyan érzelmi légkört kell kialakítani, ahol a gyermek feltételek nélküli elfogadása, az előítéletektől való teljes mentesség, a tolerancia eredményeként kölcsönös bizalom alakulhat ki.

Fő feladat a fiatal személyiségének megismerése. Segítenünk kell abban, hogy a közösségbe jól beilleszkedjen, nevelőivel és társaival megfelelő kapcsolatot teremthessen. Nevelői ez idő alatt ismerik meg a növendék múltját, rendezik kapcsolattartásait, vázolják jövőbeli lehetőségeit.

A belépő fokozat feladata az intézeti Házirend, magatartási szabályok megismerése, elsajátítása.

Meg kell ismertetni a növendéket mindazzal, amit számára a gyermekotthoni nevelés jelent; biztosítani kell, hogy megtanulja az önellátás, az önkiszolgálás legszükségesebb ismereteit; teljesítse a nevelői utasításokat és kialakuljon a tanuláshoz és egyéb napi tevékenységekhez való munkavégzési képessége.

Ez a feltétlen követelések időszaka, a direkt nevelői eljárások a meghatározóak, a növendékek napirendjét, foglalkoztatásuknak szinte teljes terjedelmét nevelőik határozzák meg. A tanulók tevékenységét naponta értékelni kell.

A belépő fokozatú tanuló nevelői kísérettel részt vehet csoportos városi programokon, eltávozásra, szabadságra azonban csak különösen indokolt esetben mehet.

A fokozatnak megfelelő követelmények teljesítése alapján a tanuló kezdő-, alapozó-, vagy haladó fokozatba kerül.

b. Kezdő fokozat

Kezdő fokozatba kerül az a növendék, aki az alapkövetelményeket nem tartja be, vagy súlyos fegyelmi vétségek miatt magasabb fokozatból kerül visszaminősítésre.

A kezdő fokozatú tanulók számára az alapkövetelmények teljesítése az elvárás a további áthelyezéshez. Időtartama egy hónap, továbblépési lehetősége az alapozó fokozat.

Kezdő fokozatú tanulók kötöttebb napirend szerint, állandó nevelői irányítás mellett végzik tevékenységüket, amelyet naponta ellenőrizni, értékelni kell.

Csoportfelelősi tisztségre nem választhatók.

Kezdő fokozatú tanuló jutalomjellegű intézeten kívüli programon nem vehet részt.

Számára csak célzott, felzárkóztatását elősegítő külső program szervezhető, melyet csoportvezetői és osztályfőnöki javaslat alapján a vezetőség hagy jóvá.

Eltávozásra csak különösen indokolt esetben, felügyelet mellett mehet.

c. Alapozó fokozat

Alapozó fokozatba kerül az a növendék, aki az egy hónap beilleszkedési időszakban az elvárásoknak jól megfelel, vagy az a haladós, vagy önálló fokozatú tanuló, akinek magatartásában, tanulmányi munkájában, önkiszolgáló tevékenységében visszaesés következett be.

Az alapozó fokozat feladata az alapkövetelményeknek megfelelő normarendszer megszilárdítása, bővítése. Itt a direkt eljárások dominanciája mellett, már az indirekt módszerek alkalmazása is jellemző.

A növendéket képessé kell tenni arra, hogy szabadidejének azt a részét, amelyben nincs közösen szervezett program, hasznosan töltse el.

A nevelőotthoni foglalkozások számára még kötelező jellegűek. Ezek mellett, érdeklődési körének megfelelő egyéb tevékenységekbe is bekapcsolódhat.

Ha a csoport érdekképviselete másképp nem biztosítható, abban az esetben az alapozó fokozatú tanuló is tisztségviselőnek választható.

Az alapozó fokozatú tanulók nevelői felügyelettel, rendszeresen részt vehetnek városi programokon. Iskolai szünidőben csak indokolt esetben engedélyezhető számára szabadság. Eltávozásra kísérettel utazhat.

d. Haladó fokozat

Haladó fokozatba a részleges önállósághoz szükséges alapvető szociális fejlettségi szintet elért növendéket lehet helyezni. a belépő-, és az alapozó- fokozatból.

E fokozat alapvető feladata a már kialakított normarendszer további megszilárdítása, gyengülő kontroll melletti alkalmazása, a növendékek felelősségérzetének és viselkedés szabályozó funkciójának fejlesztése.

A haladó fokozatban a direkt és az indirekt pedagógiai módszereket megfelelő arányban kell alkalmazni, törekedve az indirekt eljárások túlsúlyára.

A haladós növendéknek képessé kell válnia arra, hogy a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységeket egyre inkább felügyelet nélkül, önellenőrzéssel végezze.

A haladós növendék a felelősi rendszer aktív résztvevője.

Lehetőséget kaphat a haladós növendék, az intézményen kívüli kulturált viselkedés gyakorlására, a szabályok és normák betartására, egy őt segítő önállós növendék támogatásával. Ennek értelmében az intézetet önállós társával, vagy családtagjaival egyéni kimenő céljából elhagyhatja.

A külső mozgáshoz kimenőengedélyt kapnak, amelyre az engedélyező a távollét helyét, idejét és célját bejegyzi. Az egyéni kimenőn történt eseményeket, visszaérkezését követően megbeszéli nevelőjével.

Ebben a fokozatban a növendékeknek olyan ismeretekkel és készségekkel kell rendelkezniük, melynek birtokában cselekedeteikért, tetteikért, támogatással már felelősséget tudnak vállalni.

A követelmények teljesítése esetén a haladó fokozatú tanuló családtagjaival egyéni kimenőt kaphat. Az iskolai szünidőben egyedül szabadságra utazhat.

Amennyiben a haladó fokozat követelményeinek nem felel meg, vagy súlyos vétséget követ el, visszaminősíthető alapozó-, vagy kezdő fokozatba.

e. Önálló fokozat

Önálló fokozatba reális önértékeléssel bíró, a részleges önállósághoz szükséges szociális érettséggel rendelkező növendéket lehet helyezni a haladó fokozatból.

Az önálló fokozat alapvető feladata a már kialakult normarendszer további megszilárdítása, a növendékek felelősségérzetének és viselkedés szabályzó funkciójának erősítése.

A növendékek az intézet egész területén, udvaron, parkban, stb. felügyelet nélkül önállóan közlekedhetnek. Az intézetet feladatvégzés, pl. vásárlás, postai ügyintézés, vallásgyakorlás, stb. céljából, vagy egyéni kimenőjük alkalmával elhagyhatják. Az önálló külső mozgáshoz kimenőengedélyt kapnak, amelyre az engedélyező a távollét időtartamát bejegyzi. A növendékek egyéni kimenőjéhez nevelőjük programot javasolhat, amelyet visszaérkezésük után megbeszélnek.

A foglalkozások egy része számukra választható. Önállóan is szervezhetnek maguknak programot, szabadidejüket közvetett felügyelettel is eltölthetik. Az önálló fokozatba tartozó növendéket gyakori, bizalomjellegű feladatokkal lehet megbízni. A felelősi rendszer működtetésében aktív résztvevők.

Ebben a fokozatban a növendékeknek olyan ismeretekkel és készségekkel kell rendelkezniük, melynek birtokában cselekedeteikért, tetteikért felelősséget tudnak tanúsítani. A követelmények teljesítése esetén az önálló fokozatú tanuló a lehetőségek birtokában hétvégi eltávozásra, iskolai szünidőben szabadságra utazhat. Látogatások alkalmával családtagjain kívül más személyekkel is egyéni kimenőre mehet.

Amennyiben az önálló fokozat követelményeinek nem felel meg, vagy súlyos fegyelmi vétséget követ el, visszaminősíthető alacsonyabb fokozatba.

3. Zseton, mint speciális motivációs eszköz

A fokozatos nevelési rendszer keretén belül a növendékek jutalmazásának tárgyiasult megvalósítását szolgálja a zseton.

A zsetonnal való jutalmazás célja növendékeink magatartásának hatékonyabb formálása, a motivációs lehetőségek bővítése, neveltjeink önálló életvitelre való felkészítésnek elősegítése.

A pénzt helyettesítő zsetonnal a növendékek az intézeti kisboltban (zsetonbutik) vásárolhatnak, a névleges forintértéknek megfelelő összegben.

A növendékek zsetonnal történő jutalmazására az otthonban és az iskolában kerül sor.

Az otthonban a kéthetenkénti csoportértékelések alkalmával, az iskolában pedig osztályfőnöki óra keretében havonta történik a jutalmazás. A jelenleg adható zsetonmennyiség területenként 200-200 zseton havonta, differenciálásra 100-300 zsetonmennyiség között kerülhet sor.

Amennyiben valamelyik növendék nem érdemli meg a jutalmat, attól csoportnevelője, vagy osztályfőnöke büntetésként azt megvonhatja.

A növendékek számára kiosztott zseton felhasználható az előzetesen szándékosan okozott kisebb károk, a hanyagságból adódó kisebb értékű felszerelések pótlására. (Pl. ceruza, füzet, stb.)

A gyermek számára az értékelés alkalmával kiadott zseton mennyisége a vásárlóérték erején túl, - a társakhoz való viszonylatban - mindenkor számszerűen jelzi a követelmények teljesítésének mértékét, az elvárásoknak való megfelelést, így további motiváló tényezőként jelentkezik.

4. Engedély nélküli eltávozás

Az intézményben elhelyezett növendékek sérült személyiségállapota, a beutalás „kényszerjellege” miatt törekedni kell az engedély nélküli eltávozások megelőzésére. Ehhez a belső szabályok egységes tartása, az állandó információcsere elengedhetetlen. Engedély nélküli eltávozás előfordulásakor az intézmény igazgatójával, vagy az ügyeletes vezetővel egyeztetve történik a gyermek felkutatása. A 14 éven aluli gyermekkorú növendék esetén haladéktalanul, egyébiránt 24 órán belül a fiatal országos körözését kell kezdeményezni a helyi rendőri szerveknél. A gyermek személyiségalakulásának, kapcsolatainak pontosabb ismerete miatt a felkutatásban a csoportban dolgozók felelőssége hangsúlyos. A gyermek felkutatása esetén a gyermekotthon gondoskodik a növendék azonnali visszaszállításáról. Az engedély nélküli eltávozást követően a gyermeket meg kell hallgatni. Ezen belül fel kell tárni a szökés körülményeit, okát a közben történteket, ami jegyzőkönyven kerül rögzítésre.

5. Személyes szabadság korlátozása, nevelési felügyelet

Ha az elhelyezett gyermek egészségi, vagy pszichés állapota következtében saját, vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ezt csak tejes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja.

A korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetője által kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás a 48 órát nem haladhatja meg.

Amennyiben a személyes szabadság korlátozása során a speciális gyermekotthon vezetője a nevelésbe vett gyermek tartózkodási helyeként a biztonsági elkülönítőt jelöli ki, a korlátozás elrendelésével egyidejűleg intézkedni kell a gyermek haladéktalan orvosi vizsgálatáról. A biztonsági elkülönítőben való tartózkodás az orvos által szükségesnek tartott ideig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. Amennyiben a nevelésbe vett gyermek magatartása ezt követően sem rendeződik, kezelését fekvőbeteg ellátó intézményben kell folytatni.

A személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről, valamint annak okáról a gyermekotthon vezetője haladéktalanul, tájékoztatja a gyermeket és legkésőbb 36 órán belül értesíti a gyermekjogi képviselőt, a gyermek törvényes képviselőjét, az illetékes gyámhivatalt, valamint a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságot.

Amennyiben a személyes szabadság korlátozása 48 órát meghaladóan is indokolt, a gyermekotthon vezetője kezdeményezi a nevelési felügyelet elrendelését. Erről tájékoztatja a fentebb megnevezett szerveket és az érintett fiatalt. A nevelési felügyelet időtartama a 2 hónapot nem haladhatja meg, elrendelése gyámhivatali jogkör.

A személyes szabadság korlátozásának eljárásrendjét belső szabályzat fogalmazza meg.

VI. Felelősi rendszer, a tanulók érdekvédelme

l. Felelősi rendszer

A felelősi rendszer a csoportélet szervezésének egyik eszköze.

Célja, hogy elősegítse a gyermekek szocializációját, egyben alkalmassá tegye őket a különböző csoportszíntereken való együttműködésre.

Ennek során a gyermeknek alkalmazkodnia kell felnőtthöz, társakhoz, normákhoz, szabályokhoz, feladatok elvégzésére kell képesnek lennie.

Módja van az alá- és fölérendelt szerepek, helyzetek gyakorlására.

Otthonunkban a csoportok az ott dolgozó felnőttek és a közösség döntése alapján alakítják ki saját felelősi rendszerüket. (Csoportfelelős, tisztaságfelelős, leckefelelős, tanulópárok, stb.)

A felelősi rendszer az egyes csoportokban sajátos, a többi csoport közösségétől eltérő lehet.

Az iskolában az osztályfőnök és az osztály tagjainak együttes megállapodásával szerveződik a felelősi rendszer. A hetesi rend minden osztályfokban egységesen működik, másfajta felelősi tisztségekről az osztályközösség dönt.

2. Gyermekönkormányzat

Minden embernek joga a közösségi életben való részvétel: az önérvényesítés, érdekérvényesítés és az önszerveződés. Hogy ezekkel a jogokkal élni legyen képes, biztosítani kell számára az intézményes nevelés során az erre való felkészülés lehetőségét. Ezt a célt szolgálja intézményünkben a gyermekönkormányzat.

Az érdekérvényesítésben, a gyermeki jogok és kötelezettségek érvényre juttatásában jól működő gyermekönkormányzat a gyermekotthon vezetőinek és pedagógusainak is érdeke. A pedagógiai munka támasza, a közösségi élet szervezésének motorja lehet, ha a vezetés és a gyermekönkormányzat között megfelelő a kapcsolat.

A gyermekönkormányzat az intézmény része, tevékenységének szervesen be kell épülnie a gyermekotthon munkarendjébe.

A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a gyermekotthon működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni.

Intézményünkben a gyermekönkormányzat munkáját az e feladatra megbízott pedagógus segíti, aki segítséget nyújt az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának jogszerű kidolgozásához, szervezi és irányítja a választásokat, koordináló szerepet lát el a gyermekönkormányzat és az intézmény vezetője között. Feladata ezen túlmenően, hogy az érdekképviseleti feladatok segítése mellett a gyermekönkormányzat tagjait mozgósítsa, feladatokkal bízza meg, az intézményi kulturális és sportélet, szabadidős tevékenységek szervezésében és lebonyolításában.

Gyermekotthonunkban a gyermekönkormányzat tagjainak megválasztása minden év őszén történik.

A tagok száma 8 fő, minden csoportközösséget l fő képvisel. Valamennyi gyermek képviseletében az a gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több, mint 50 %-a választott meg. A gyermekönkormányzat tagjai vezetőt és l helyettest választanak, havonta gyermek-önkormányzati ülésen egyeztetik véleményüket a felvetődő kérdésekről, problémákról és azok megoldásának módjáról.

3. Érdekképviseleti fórum

A gyermekek érdekvédelmének törvényileg szabályozott fóruma az érdekképviseleti fórum (Gyvt. V. fejezet 35-36.§.). A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermekönkormányzat, valamint a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek írásban panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál.

Az intézmény vezetője illetve az érdekképviseleti fórum köteles a panaszt kivizsgálni, és 15 napon belül intézkedni, tájékoztatást adni. Ha ez nem történik meg, vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet úgy a panaszt indítványozó vagy az érdekképviseleti fórum az intézmény fenntartójához, vagy az illetékes gyermekjogi képviselőhöz fordulhat jogorvoslatért.

Az érdekképviseleti fórum tagjai:

Az érdekképviseleti fórum feladata:

4. Gyermekjogi képviselő

A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülésének érdekében a gyermekotthon gondoskodik arról, hogy az elhelyezett gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja.

Az intézmény a gyermekjogi képviselő részére biztosítja:

A gyermekjogi képviselő által írásban tett észrevételekre, megkeresésekre a gyermekotthon 15 napon belül válaszol, illetőleg megtett intézkedéseiről a gyermekjogi képviselőt értesíti.

VII. Társadalmi adaptáció, elbocsátás

A gyermekotthonba való felvétel pillanatától az elbocsátásig minden tevékenység alapvetően a társadalomba történő eredményes visszahelyezésnek van alárendelve.

Már a befogadó eljárás során a növendékekkel együtt meg kell keresni, fel kell tárni a magatartási hiányosságok, viselkedéstorzulások mögött álló okokat, amelyek alapján a korrekciós személyiségfejlesztés megtervezhető.

A gyermekotthoni nevelés ideje alatt a növendékek olyan értelmi, érzelmi és jellembeli átalakuláson mennek keresztül, amelynek alapján a gyermekotthoni nevelést átmeneti formának tekintjük, a magasabb alkalmazkodási forma felé.

Ez a nevelési szakasz szembeállítja a növendéket korábbi életmódjával, negatív kapcsolataival. (Káros szerek használata, kriminális cselekmények elkövetése, szervezett prostitúció, stb.) Olyan erkölcsi egyensúly kialakítását eredményezi, amely alapot ad a társadalom normarendszerének elfogadására.

A nevelés ezen átmeneti rövid szakasza azonban nem képes az egész személyiséget teljes mértékben megváltoztatni, azonban megalapozza annak lehetőségét, hogy a magasabb szintű szocializáltsággal, a normák helyes követésével, az önálló életvezetés, a társadalmi beilleszkedés eredményesebbé váljon. Ennek elősegítéséhez az intézmény intézi az elbocsátásra váró és alapfokú tanulmányaikat befejezett tanulók középiskolai felvételi jelentkezéseit, a szakiskolából elkerültek átíratásait más középfokú intézménybe. Kérés estén segítséget nyújtunk munkalehetőségek feltérképezésében, vagy a fiatal felnőtt állapotának legkedvezőbb utógondozói ellátó hely felkutatásában.

Intézményünkben egyre több tanuló rendelkezik valamilyen családi háttérrel.

Feladatunk minden gyermekünknél a családdal, hozzátartozókkal való kapcsolatok rendezése, családgondozás, ezáltal növendékeink kapaszkodási vágyát, hovatartozását, esetenkénti jövőbeli életterének megoldását is elősegítjük. Törekszünk arra, hogy neveltjeink családtagjait megismerjük, felkutassuk és a lehetőségek birtokában családlátogatásokat is végzünk. A nevelés eredményeként célunk, hogy minél több gyermekünk az elbocsátást követően visszakerüljön saját családjába. Ez elsődleges feladata a családgondozónak, és minden, a gyermekkel közvetlenül foglalkozó felnőttnek is.

Növendékeink múltjának, előző kapcsolatainak, kötődéseinek pontos megismerése céljából, a személyiségükben beállt változásokról való tájékoztatás és perspektívájuk megvalósításának elősegítése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a gyámmal, gyámhivatalokkal és azon szakemberekkel, akik a bekerülést megelőző időszakból már jól ismerik a gyermeket, így a családgondozókkal, utógondozókkal, pártfogókkal.

A gyermekotthon a nevelésbe vett gyermeknek az ott történő elhelyezését szükségessé tevő ok megszűnéséig, de legfeljebb 2 évig biztosít speciális gyermekotthoni ellátást. Ettől eltérően az országos szakértői bizottság javaslatot tehet arra, hogy a gyermek teljes körű speciális ellátása a speciális gyermekotthonban haladja meg a 2 évet akkor, ha a szakvélemény szerint terápiája nem fejeződött be, és személyiségállapota miatt nem alkalmas a normál csoportban a többi gyermekkel való együttélésre.

Az intézmény igazgatója, ha az elhelyezést az előírt 2 éven belül nem tartja már indokoltnak, javasolhatja a gyámhivatalnak a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatását, amihez beszerzi az országos bizottság szakvéleményét is.

Ha a nevelésbe vett gyermeknek a gyermekotthonban történő elhelyezése nagykorúvá válását követően is indokolt, - a terápia további folytatása, vagy tanulmányai befejezése érdekében – kérelmére, az intézmény biztosítja utógondozói ellátását.

Az elbocsátást megelőzően nevelői vélemény és pszichológiai javaslat által értesül az országos bizottság az elbocsátandó fiatal magatartása, iskolai végzettsége, perspektívája és a közben kialakult, vagy rendeződött családi és egyéb kapcsolatok felől, hogy a növendék visszahelyezésével kapcsolatos vizsgálata után javaslatát minél szakszerűbben kialakíthassa. Az országos bizottság szakvéleményének birtokában a gyámhivatal határoz az új gondozási hely kijelöléséről. A gyermek új gondozási helyre történő szállításáról a gyám gondoskodik.

Az elbocsátott fiataljaink sorsát a velük való kapcsolattartással és az Őket segítő szakemberek információja alapján igyekszünk nyomon kísérni.

VIII. Szakmai együttműködés, jogvédelem.

1. Belső szakmai fórumok, továbbképzés

Az intézményben elhelyezett gondozottak férőhelyszámának megfelelően a szakszemélyzet csoportonkénti létszámát, képesítési előírásait jogszabály határozza meg. Az újként alkalmazott dolgozók átmeneti próbaidővel „betanulási” lehetőséget kapnak az adott munkakörben már gyakorlott munkatárs mellett, annak iránymutatásával.

Az egyes szakmai feladatoknak megfelelően munkaközösségek működnek, így gondozói, nevelői és iskolai munkaközösség szerveződik. A munkaközösségek havonta üléseznek, ahol a napi gyakorlati feladatokon túl módszertani kérdésekkel, esetelemzésekkel is foglalkoznak. A munkaközösségek életében tervszerűen pszichológusok is részt vesznek csapatépítő, és kiégés elleni tréningek vezetésével.

Az intézmény sajátos feladatából adódóan a különböző szakmai feladatokat ellátók együttműködése, egységes nevelési szemlélete nélkülözhetetlen. Ennek erősítését és az ellátottak értékelésének objektívabbá tételét biztosítja a havonta összeülő Pedagógiai Tanács, ahol a gondozottak fokozatba helyezésén túl aktuális kérdések, problémák megvitatására is sor kerül. Szükség esetén egy-egy problémahelyzet, vagy egy-egy gyermek állapotának rendezése érdekében esetmegbeszélő team összehívása is kezdeményezhető.

A szakmai munka hosszabb távú értékelése a félévi és tanév végi Nevelőtestületi értekezleten történik.

A személyzet kötelező képzéseken való részvételét továbbképzési terv szerint biztosítja az intézmény, egyben folyamatos lehetőséget teremt arra, hogy szakmai előadásokon, konferenciákon részt vehessenek a munkatársak.

Az intézményben külső szupervizor által vezetett szupervízió is biztosított.

2. Külső kapcsolatok

A gyermekotthonban elhelyezett gondozottak teljes körű speciális ellátása, eredményes nevelése és oktatása érdekében az intézmény folyamatos kapcsolatot tart:

A gyermekotthon a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete (FICE) tagja, az ezzel járó kötelezettségeit vállalta és a szervezet által előírt elvárásokat megfelelően teljesíti.

3. A személyes gondoskodást végző személyek jogi védelme

A gyermekotthon pedagógus és pedagógiai munkát segítő munkakörben foglalkoztatott dolgozói, munkaköri feladatuk ellátása közben közfeladatot ellátó személynek minősülnek. Ilyen minőségben a Büntető Törvénykönyv fokozott büntetőjogi védelemben részesíti őket. Büntető eljárás esetén a gyermekotthon jogi képviseletet nyújthat a dolgozó védelmére.

Munkajogi kérdésekben úgy a munkavállalóra, mint a munkáltatóra vonatkozóan a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásai az irányadók. Helyi szinten az érdekérvényesítést pontosítja a munkáltató és a munkavállalók érdekképviseleti szerve között kötött megállapodás (Közalkalmazotti Szabályzat).

Zárszó

A Szakmai Program azokat a sajátos helyi eljárásokat, módszereket, eszközöket fogalmazza meg, amelyek biztosítják az elhelyezett súlyos beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek szükségleteihez igazodó terápiás folyamatban való kompenzáló-korrigáló-szocializációs nevelését, oktatását, képzését, eredményes speciális ellátását.

A gyermekotthon szakmai munkájáról, a szolgáltatások köréről honlapján tájékoztatja a tágabb társadalmi környezetet (www.esztgyo.hu). Az ellátást igénybe vevő és törvényes képviselője az ellátás tartalmáról elhelyezéskor kap tájékoztatást, míg a szülők, családtagok akár telefonos érdeklődésre vagy látogatás alkalmával ismerhetik meg az intézmény szolgáltatását, szabályait.

Esztergom, 2012. szeptember 4.
Kanizsai Miklós
igazgató

Követelményrendszer a szocializációs fokozatok teljesítéséhez
Belépő fokozat alapkövetelményei

A belépő fokozatú növendék az alapkövetelmények teljesítésének mértékében kerül átsorolásra kezdő, alapozó, vagy haladó fokozatba.

A kezdő fokozatú növendék előrelépése az alapozó fokozatba történhet.

Az alapozó fokozat követelményei
Az alapozó fokozatú növendék

Ha az alapozó fokozatú növendék súlyos fegyelmi vétséget követ el, vagy folyamatosan nem felel meg a követelményeknek, akkor visszaminősülhet kezdő fokozatba.

A növendék előrelépése a haladó fokozatba történik.

A haladó fokozat követelményei

Ha a haladó fokozatú növendék súlyos fegyelmi vétséget követ el, vagy folyamatosan nem felel meg a követelményeknek, akkor visszaminősülhet alapozó vagy kezdő fokozatba. A növendék előrelépése önálló fokozatba történhet.

Az önálló fokozat követelményei

Ha az önálló fokozatú növendék fegyelmi vétséget követ el, vagy folyamatosan nem felel meg a követelményeknek, akkor haladó, alapozó vagy kezdő fokozatba minősül vissza, a vétség súlyától függően.

Esztergom,
Kanizsai Miklós
igazgató